Emlékszem nagyapám mesélte, hogy akkor szeretett bele nagyanyámba amikor látta, hogy Ő a legjobb "marokszedő" a mezőn :-) Akkor gyerekfejjel és nagyon is városiként olyan volt a történet mintha valami egészen más világról mesélt volna. Nem sejtettem, hogy leszek én még hasonló helyzetben. Szerintem most nagyon büszke lenne rám hátha még megtudná, hogy 150 kunát kaptam a napszámos munkámért :-) .... sokszor eszembe jut az utóbbi időkben.

Az én hvari Emberem (Sime) igen, dolgozik a földeken. Szánt, vet, szüretel. Ez az életforma már errefelé is egyre kihalóban van. Túl sok fizikai munka, megélhetéshez nem elég, a Konzumban pedig olcsóbbak a zöldségek mint a piacon......Ez van ha tetszik ha nem. Van egy közeli öreg barátja Simének. Barba Sime. 80 felé közeledik, de rendületlenül jár minden nap és teszi a dolgát a földjein. Fogja a zsákját és a városból kivezető úton megáll. Nem kell sokáig ácsorognia, mindenki ismeri és percek múlva már viszi is fel valaki a hegyre. Ő az egyik kedvencem az öregek közül. Dörmögve beszél én pedig kattogó aggyal próbálom a már ismerősebb horvát szavak felhasználásával segíteni "beszélgetésünket". Két lánya van, az egyik Angliában, és a másik sem a földműves életet választotta magának. Sime aki ritkaságszámba megy itt a szigeten Barba Sime nagy szerencséje. Mint fia helyett fia minden évben műveli a földjeit Így tízszer olyan hamar kész a szántás, veteményezés, stb. mintha ő csinálná. Kora reggel szoktunk indulni. Én vagyok a fuvarozó és "good company" :-) Barba Sime ahogyan az idősek általában már a megbeszélt idő előtt 10 perccel vár a ház előtt és bár nehézkesen tud a kis Bogárba beülni - gyakran mormogva "kurac" (fasz) - .....mégis imádja. Azt gondolom ha valamit ki lehet hozni ebből a napszámosmunkából akkor mi topon vagyunk. Élvezet!

Megérkezés rögtön leülünk és az ütött-kopott bögrékből iszunk egy kis házibort rákészülve a melóra. Barba Sime elmondja mit szeretne és hogyan......Sime nem ért egyet, ezen elvitatkoznak még egy darabig. Állati lassan jár láthatóan fájdalmas számára minden lépés. Bár egyszerűnek tűnik a munka nekem azért sikerül néha összebolygatnom. Amíg Sime szánt addig én buzgón segítek kiszedni az előző veteményből ottmaradt krumplit, hagymát ilyesmit. Barba Sime gyakran leül pihenni (ilyenkor mindig int, hogy üljek le vele én is) maradtam és gondoltam majd gyorsan megcsinálom amit együtt csináltunk.....Hallottam én hogy messziről valamit magyaráz, de úgy értelmeztem, hogy folytathatom amit elkezdtem. Hát látom egyszercsak, hogy jön közelebb és csak mondja, csak mondja. Akkor derült ki, hogy kiszedtem azokat a hagymákat is amiket direkt a földben akart hagyni. Ő mérgelődött én meg alig tudtam visszatartani a nevetést (azóta is ha eszembe jut) mert annyira burleszk volt az egész, egy vicc......a hagymák visszakerültek a földbe.

Ja....ha vége az aznapi dolognak nem indulunk ám azonnal haza......Nem. Megint leülünk és megint iszunk egy kicsit....és beszélgetnek ők ketten én meg értelmesen "hallgatok". Nem nagyon akaródzik nekik visszamenni a városba. A múltkor Sime azt mondja...."Barba Simének nagyon tetszik a melled (höökkk)....azt mondta, hogy úgy megérintené (mégnagyobb höööökkk)"........Egy alkalommal amikor ismét csak az öreg és én "pihentünk" eljött az a pillanat......Hagytam. Tök boldog volt, hogy a mellemre tehette mindkét kezét persze ruhán keresztül, de ez nem kisebbítette az örömét :-)))))) 

Ha kedved támad kiruccanni velünk tudod.......a hvari szállást nálunk itt találod.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.